A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/
1990. április 28.
Nagyváradon az RMDSZ kongresszusa idején teljes volt a nyugalom. Beke Mihály András összegzésében úgy látta, kevés szó esett a csángókról és a magyar cigányokról. A szükségesnél kevesebb hangsúlyt kapott, hogy a mostani román pártok közül egyiknek sincs átfogó, demokratikus elképzelése a nemzetiségi kérdés megoldására. Viták, ellentétek voltak a kongresszuson a radikális fiatalok, egyes értelmiségi csoportok és az RMDSZ vezetősége között. Végül megszületett a kompromisszum: az RMDSZ-nek lesz egy bukaresti és egy kolozsvári központja. Nagyváradon nem történt őrségváltás, hanem csupán lépésváltás, állapította meg Beke Mihály András. /Beke Mihály András: Lépésváltás Nagyváradon. = Magyar Fórum (Budapest), ápr. 28. , 17. sz./
1992. május 29.
1989 decembere új fejezetet nyitott a romániai magyar sajtó és könyvkiadás történetében. Egymás után születettek új magyar lapok. Megkezdte műsorait a bukaresti tévé magyar adása. A Kriterion Könyvkiadó megkezdte a korábban betiltott könyvek kiadását. Azonban hamar bebizonyosodott, hogy a romániai nemzetiségpolitikában nem történt lényegi változás. A bukaresti tévé magyar adását a felére csökkentették és felét az Erdély nagyobbik részén nem fogható csatornán sugározzák, foglalta össze Beke Mihály András a helyzetet. A Kriterion idén csak egy könyvet tudott kiadni. A romániai könyvterjesztés összeomlott, a magán könyvterjesztés akadozva működik. A papírárak gyors növekedése miatt a lapok a létükért küzdenek. Néhányuk már megszűnt. A Jóbarát utódjaként kiadott és nemrég megszűnt Cimbora főszerkesztője, Csire Gabriella nyilatkozott a Szabadságnak: "A Cimbora meghalt, mint annyi más magyar és román lap. S nemcsak a rendkívül magas papír- és nyomdai árak, hanem a posta szabotázsa miatt is. Hónapokig visszatartják a lappéldányokat, s így lehetetlenné teszik, hogy az előfizetőkhöz jussanak." Különösen nehéz helyzetben vannak a korábban valamelyik központi szervezet által kiadott lapok, a Napsugár gyermeklap vagy a hajdani Nőszövetség hetilapja, a Családi Tükör. Az Írószövetség kolozsvári fiókjának hetilapja, az Utunk utóda, a Helikon már csak kéthetente jelenik meg. A marosvásárhelyi Igaz Szó utóda, a Látó csak alapítványok támogatásával tudja biztosítani havi megjelenését. Horváth Andor művelődési államtitkár azt nyilatkozta márciusban, hogy a még mindig hiányzó költségvetés elfogadása miatt késnek a kulturális beruházások, de mindenképpen kisebb lesz a pénzügyi keret. A magyar sajtónak mással is meg kell küzdenie, mutatja ezt a nagyváradi prefektúra által kisajátított Erdélyi Napló kálváriája. A magyar lapok igyekeznek talpon maradni. Az 1989-es fordulatot követően Sepsiszentgyörgyön magánkiadásban megjelenő Európai Idő című kisebbségvédelmi hetilap hamarosan országos hírnévre tett szert. A kezdeti harmincezres példányszám után tavaly szeptemberben már csak ötezer kelt el a lapból. Tavaly októberben volt olyan idő, amikor péntekről hétfőre több mint száz százalékkal drágult a papír, továbbá drágult a postai díjszabás is. Az Európai Idő több változtatást hajtott végre, részben magazinná alakult. Áprilisra sikerült elérniük a tízezres példányszámot. Ezzel az eredménnyel egyedül vannak. A kiadó elindította Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájának füzetenkénti kiadását: 25 füzetben kiadták a művet, 35 ezer példányban, ez a nagy mennyiség előfizetőkre talált. Idén elkezdik a Jókai-sorozat kiadását. Ebből akarják fönntartani a lapot. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, máj. 29./
1992. június 12.
A Korunk folyóiratot a Művelődés és az A Hét mellett bizonyos mértékig szubvencionálja a minisztérium, de ez nem fedezi a költségeket. A lapot alapítványi pénzekből akarják fenntartani. Áttértek a számítógépes szedésre és sikerült behozni a két-három hónapos lemaradást. A legnagyobb gond a terjesztés. Az állami terjesztő csak 680-at akart megrendelni a Korunk 4000 példányából. Korábban 1200 példány jutott át Magyarországra, jelenleg átlagosan 200. Kántor Lajos főszerkesztő ennek ellenére bizakodó. Már több új magyar könyvkiadó született, de a legismertebb még mindig az állami Kriterion Kiadó. 1990-ben a Kriterionnál 45 könyv jelent meg, 1991-ben 32, idén áprilisig csak egy könyv. A válság egyik oka az állami könyvterjesztés összeomlása. Bíztató, hogy a magyar Művelődési Minisztérium nagyobb összeggel kívánja támogatni a határokon túli magyar könyvkiadást. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, jún. 12./
1992. július 3.
Beke Mihály András kifogásolta, hogy a magyarországi MDF-SZDSZ vita jelentkezik az erdélyi magyar sajtóban: Bíró Béla cikkében /Rémálom, Brassói Lapok, jún. 26./ a magyarországi liberális sajtó szellemében írt a magyar tévéelnök, Hankiss Elemér szerepéről. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 3./
1993. február 5.
Az RMDSZ elnökeként egyensúlyteremtő, moderáló szerepet vállalok magamra, nyilatkozta Markó Béla. A szövetségen belüli polarizálódásnak voltak reális okai. Reméli, hogy elcsitulnak a viták. - Az autonómia igényét szakemberek bevonásával kell dokumentumokba foglalni. - A stratégiát illetően közeledés tapasztalható az RMDSZ-en belüli politikai áramlatok között. "A nemzetállami mentalitás nem csupán a román közvéleményre, hanem az ellenzék nagy részére is jellemző" ? mondta. /Beke Mihály András: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ új elnökével. = Heti Magyarország, febr. 5./
1993. november 19.
Romániában egyre több helyen neveznek el utcákat Antonescu marsallról, az ortodox egyház szentté akarja avatni, Marosvásárhelyen fel akarják állítani a szobrát. Antonescu 1941-ben, Hitler előtt két évvel, meghirdette az Endlösungot. Antonescu ugyanis kijelentette: "Én hiszek a bukovinai és besszarábiai zsidók hivatalos deportálásának fontosságában. A határon kívülre kell őket utasítanunk. Ugyanúgy hiszek abban, hogy az ukránok kiutasítása is megalapozott. Idegeneknek nincs helyük a román földön." Antonescu cselekedett. Romániában több mint 250 ezer zsidót gyilkoltak meg /ideértve a románok által akkor megszállt területeket, Bukovinát, Besszarábiát és Transznisztriát/. Matatias Carp először 1946-ban megjelent könyvében románul, majd magyarul nemrég újból megjelent könyvében román titkos belügyi jelentések alapján 166 ezerre becsülte az 1941-es moldvai pogrom áldozatainak számát. Az Antonescu-perben ismertették, hogy Antonescu parancsára a megszállt Odesszában egy ? 24 román katona halálát követelő ? partizánakció megtorlásául 24 ezer /!/ ártatlan civilt végeztek ki alig egy nap alatt. /Beke Mihály András: Margó. = Heti Magyarország, nov. 19./
1993. december 3.
Október végén Tőkés László, azután pedig Chrudinák Alajos, a Panoráma főszerkesztője lett a Magyar Hírlap célpontja. A Magyar Hírlap az erdélyi magyarsággal kapcsolatban vádaskodott: "Egy politikailag szerencsétlen mondatot a végsőkig védelmezett a Panoráma. Azt a kijelentést, hogy "etnikai tisztogatás" folyik Romániában. Azt a mondatot helyére kell tenni " gesztusértékű. Hülyeség volt, sajnáljuk. Ennyi". Magyarán a lap szerint Tőkés László "hülyeséget" mondott. A Magyar Hírlap továbbá arról írt, hogy a Panoráma szept. 24-i adása foglalkozott a neptuni hármak ügyével, az RMDSZ-ben zajló vitával. A következő héten a HTMH sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a Panoráma és a Duna Tv műsorai illetéktelenül beavatkoznak az RMDSZ belügyeibe. Egyenleg, szept. 30./ A sajtótájékoztatóján a HTMH szóvivői szerepét betöltő főosztályvezető azt mondta, hogy a kérdésben a HTMH véleménye megegyezik az RMDSZ ügyvezető elnökségének álláspontjával. Ezt követően Entz Géza, a HTMH elnöke az MTI-nek írt levelében cáfolta a szóvivő szavait. Ugyanis maga Markó Béla közölte, hogy az RMDSZ ügyvezető elnöksége nem foglalkozott a Panoráma vagy a Duna Tv műsorával és nem született semmilyen elítélő nyilatkozat. /Beke Mihály András: Margó. A hír szent - Az elfogultság szabad. = Heti Magyarország, dec. 3./ A HTMH főosztályvezetője Pusztaszeri László.
1994. március 22.
Beke György fiával, Beke Mihály Andrással együtt február végén Székelyföldi körútjukon találkoztak az olvasókkal. A beszélgetések témája a kimenekülők és az itthonmaradottak viszonya volt. Sokan nagy szeretettel emlékeztek Beke György "barangoló könyveire" /Magunk keresése, Szilágysági hepe-hupa, Nyomjelző rokonság, Búvópatakok, Boltívek teherbírása/, arra, hogy a sorsvállalásról szólt, hogy a csángókérdésről írt akkor, amikor még sokan azt sem tudták, hogy egyáltalán léteznek moldvai csángók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
1994. december 2.
Az Illyés Alapítvány nem intézményeket, hanem projekteket finanszíroz, elsősorban az oktatás, a kultúra területén, és semmiképpen sem politikai célokat - nyilatkozta Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke a Magyarország hetilapnak. A politikai szervezetek finanszírozása nem a magyar állam feladata. - Eddig a támogatások elosztásáról Budapesten döntöttek, ez tarthatatlan. Azért kellettek az alkuratóriumok, hogy az érintetteket bevonjuk a pályázatok elbírálásába. - A Magyarok Világszövetsége legutóbbi ülésén némi megütközést keltett Tabajdi Csaba államtitkár kijelentése: a magyar kormány "hajlandó túlmenni Helsinkin is", mit jelent ez, kérdezte a lap munkatársa, Beke Mihály András. - A határok megváltoztatása nem realitás. Lábodyt ennél pillanatnyilag jobban foglalkoztatják a határon uralkodó állapotok. - Kidolgozzák a határon túli magyarság új támogatási rendszerét. A támogatások egyik forrása a költségvetés, a másik a gazdálkodó szférából összegyűjtött szponzori pénz, a harmadikat az adományok képezik, a negyedik a kárpótlás. A költségvetés ellenőrizhető, a HTMH kompetenciája erre terjed ki. A költségvetési támogatás három helyen jelenik meg, a miniszterelnökségnél, a népjóléti és a művelődési tárcánál. - Az átláthatóság nem jelent nyilvánosságot. - A Duna Tv-re óriási szükség van. /Magyarország, dec. 2./
1995. május 22.
Magyar és román értelmiségiek fejtették ki elképzeléseiket a közös jövőről Sződligeten, máj. 22-én, a kolozsvári Korunk szerkesztősége, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Televízió szervezésében. Göncz Árpád köztársasági elnök beszédet mondott, Horn Gyula miniszterelnök levélben üdvözölte a tanácskozást. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke, Konrád György, Gabriel Adamesteanu, a bukaresti 22 főszerkesztője és Laurentiu Ulici, a romániai Írószövetség elnöke szólalt fel, a zárszavakat Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A találkozó unalomba, monologizálásba fulladt, a résztvevők kínosan igyekeztek kerülni a politikai /tehát kínos/ kérdéseket. Kántor Lajos a magyarok hamis kultúrfölényét kárhoztatta, román részről elmaradt válasz. A találkozót komoly liberális túlsúly jellemezte. A résztvevők "egy szűk értelmiségi elit képviselői", mondta Cs. Gyimesi Éva, olvasható Beke Mihály András tudósításában. /Magyarország, máj. 26./
1995. június 30.
Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Tudományegyetem első rektora emlékezett vissza a háború utáni időkre. Az egyetem folytatta tevékenységét a szovjet csapatok bevonulása után. A román közigazgatás 1945 márciusában bevonult Észak-Erdélybe. A román fél arra hivatkozott, hogy erdélyi egyetemről van szó, azt nem képviselhetik magyar állampolgárságú tanárok, így Miskolczy Dezső, Buza László és Haynal Imre helyett Pásztai Géza, Jordáky Lajos, Vescan Teofil és ő, Csőgör képviselték a magyar egyetemet a tárgyalásokon. 1945. jún. 3-án neveztek ki egy háromtagú bizottságot /Demeter János, Jancsó Béla és Csőgör Lajos/ az egyetem megszervezésére. Heves vitát folytattak az egyetemről, az épületekről. Az orvosi kar nem kapta vissza épületeit, klinikáit, így az orvostudományi kar két vonattal Marosvásárhelyre költözött. Kolozsváron és Marosvásárhelyen 1946. febr. 9-én megnyitották a magyar egyetem új félévét. A tanárok javaslatára Csőgör Lajost nevezték ki rektornak. A prorektor György Lajos, a Katolikus Státus elnöke lett, az egyetemi tanács tagjai közé került a szerzetes Bíró Vencel, a református püspök-helyettes Tavaszy Sándor és a kommunista Gaál Gábor. 1948-ban a marosvásárhelyi orvosi kar önállósult, Csőgör lett a rektora, a Bolyai Tudományegyetem élére pedig Balogh Edgár került. /Beke Mihály András: Ötvenéves volna a kolozsvári Bolyai Egyetem. Beszélgetés az első rektorral, Csőgör Lajos professzorral. = Magyarország, jún. 30./ Előzmény: 1231. sz. jegyzet
1995. augusztus 11.
Gyarapodnak a szélsőjobb mozgalmak. Marian Munteanu, az 1990-es diáklázadás hőse ma a Romániáért Mozgalom vezére, az Új Jobboldal Pártjának és az újjáéledő Vasgárdának is van híve a parlamentben. Beke Mihály András elment a Padina-tetőre, hogy szemügyre vegye a vasgárdisták táborát. Az ott táborozó fiatalok tagadják, hogy Romániában volt holocaust, nem hiszik a zsidók tömeges kivégzését. Arra az ellenvetésre, hogy a vasgárdisták két miniszterelnököt /Ducát 1933-ban és Calinescut 1939-ben/ is megöltek, így helyesbítenek: megbüntették őket. /Magyarország, aug. 11./
1995. augusztus 11.
Gyarapodnak a szélsőjobb mozgalmak. Marian Munteanu, az 1990-es diáklázadás hőse ma a Romániáért Mozgalom vezére, az Új Jobboldal Pártjának és az újjáéledő Vasgárdának is van híve a parlamentben. Beke Mihály András elment a Padina-tetőre, hogy szemügyre vegye a vasgárdisták táborát. Az ott táborozó fiatalok tagadják, hogy Romániában volt holocaust, nem hiszik a zsidók tömeges kivégzését. Arra az ellenvetésre, hogy a vasgárdisták két miniszterelnököt /Ducát 1933-ban és Calinescut 1939-ben/ is megöltek, így helyesbítenek: megbüntették őket. /Magyarország, aug. 11./
1997. június 10.
A Kolozsvárról Budapestre áttelepült idegsebész, dr. Bartha Tibor 1992-ben öt magyarországi társával együtt létrehozta a Nemzetközi Koher Alapítványt, hogy a határon túli magyarlakta területeken segítsék az egészségügy fejlesztését a gerincsérültek ellátásában. Nem egyéni segélyeket kívánnak osztogatni, hanem megteremteni annak szellemi feltételeit, hogy Erdélyben meghonosodjon a ma még alig létező traumás gerincellátás. Az alapítvány kapcsolatépítésbe kezdett, orvosi műszereket juttatott el Erdélybe, 1995-ben Székelyudvarhelyen - német és amerikai orvosok részvételével - kétnapos orvoskongresszust szervezett a nyaki gerinctraumákról. 1996-ban Csíkszeredában tartottak ülésszakot, majd novemberben Székelyudvarhelyen. /Beke Mihály András: Magyar orvosok - határok nélkül. Alapítvány az erdélyi orvosok támogatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
2003. május 22.
Négy, külföldön működő magyar kulturális intézet új vezetőjének kinevezésével Hiller István meghozta első miniszteri döntéseit hivatalba lépésének első napján, máj. 19-én. A Római Magyar Akadémiát a jövőben Csorba László vezeti, aki eddig az intézmény igazgató-helyettese volt; a Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója Beke Mihály András lett, a Moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ vezetőjévé Kiss Ilonát nevezte ki, a Kairói Kulturális Tanácsosi Hivatal igazgatásával pedig Vida Lászlót bízta meg - ismertette. A romániai magyar központot Hergyán Tibor vezette. Az új igazgatók szeptember 1-ével töltik be pozíciójukat. A pályázatokra több mint 50 jelentkezés érkezett. /Beke Mihály a Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2003. augusztus 9.
Magyari Lajos két Erdélyről szóló könyvet ismertetett. Valóságos irodalomtörténetet írt Bogdán László nemrégiben megjelent könyvében (Oldás és kötés, Felső-magyarországi Kiadó, Szépírás Kiadó, 2003), az erdélyi irodalom hetvenes-nyolcvanas éveinek történetét, s egy kicsit még a kilencvenes évekét is, hiszen csupán akkor láthattak napvilágot a kötetbe válogatott írások. Bogdán csak az eltávozottak egy részét veszi számba e kötetben (az írások ősváltozatai jobbára A Hét című hetilap kilencvenes években kiadott számaiban jelentek meg), de ez a leltár - még hiányosan is! - felér egy szellemi exodus történelmi körképével. Az erdélyi magyar szellemiség a hetvenes és nyolcvanas években nagy veszteségeket szenvedett: csaknem minden második értelmiségi távozott Ceausescu Romániájából: orvosok, jogászok, mérnökök, tanárok, színészek, képzőművészek és írók. Annak idején Kántor Lajos félszáz eltávozott írót számolt össze, ő csak a szépírókat lajstromozta, az újságírók, szerkesztők, szakírók hiányoztak listájáról. Bogdán László tizenhat írót ,,idéz meg" könyvében úgy, hogy vagy megszólaltatja őket, vagy szellemüket - esetleg már csak emléküket! - hívja tetemre e nagy erdélyi spirituális temetésen. A ,,tizenhatok" - Csiki László, Szőcs Géza, Vári Attila, Bodor Ádám, Ágoston Vilmos, Páskándi Géza, Bodor Pál, Deák Tamás, Mátyás B. Ferenc, Molnár H. Vilmos, Panek Zoltán, Kőrössi P. József, Hervay Gizella, Cselényi Béla, Szávai Géza és Kenéz Ferenc - önmagukban is kitennének egy kisebb, de nem elhanyagolható irodalmat, és komoly nevek hiányoznak e névsorból, Kocsis Istváné, Beke Györgyé, Beke Mihályé, Bartos Ferencé, Bréda Ferencé. Tény, hogy ezt a példátlan öncsonkítást soha nem fogja kiheverni az erdélyi magyar irodalom, mert ,,nagy visszatérők" nincsenek (még Szőcs Géza példája sem eklatáns), a kérdés az, hogy mennyire maradtak, maradnak erdélyi magyar írók a Magyarországra (esetleg távolabbra - Veress Zoltán...) áttelepedettek. Horváth Arany könyve /A csillagok nem álmodnak, Romániai Magyar Közgazdászok Társasága, Kolozsvár, 2002/ a mai erdélyi valóságot vallatja, járja a vidéket Kolozsvártól Kézdivásárhelyig, Szászmedgyestől Csíksomlyón, Marosvécsen, Csernátonon át ki egészen a legárvább magyarok, a csángók földjéig. Horváth Arany a teremtő, a bátor embert keresi, aki szembeszáll körülményei ellehetetlenülésével is, s teremteni próbál a már-már rommá vált örökség alapjain. Mint az a magyarigeni lelkipásztor, ki úgy vállalt egy eklézsiát, hogy tudta, négy református híve maradt, s kívülük esetleg még tucatnyi katolikushoz szólhat anyanyelvünkön. /Magyari Lajos: Két könyv Erdélyről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./
2003. augusztus 25.
Aug. 20-24-e között lezajlott a második Zetelaki Írótábor, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) legjelentősebb rendezvénye. A meghirdetett téma az erdélyiség, pontosabban: létezik-e erdélyi irodalom, miként definiálható, ha létezik, jó vagy rossz, az erdélyi íróknak hasznukra vagy kárukra válik erdélyiségük. A tábor ideje alatt naponta átlagosan 70-90 szerző volt jelen. Sor került a kezdő versírók számára meghirdetett pályázat kiértékelésére. Első díjban a mindössze tizenhat éves Márkus András és Ármos Lóránd részesült, a második díjat Barabás Blanka érdemelte ki. Sokan eljöttek a táborba, mert fontosnak tartották a találkozást, a szakmai, baráti beszélgetést. /Gyorsjelentés az EMIL- táborozásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A naponta megrendezett költői szemináriumokat Fekete Vince és Karácsonyi Zsolt vezették, a nagy népszerűségnek örvendő csapattag a KILL (Kiskorú Írók Ligája) volt, a fiatal Márkus András vezérletével. Az előadásokat Szőcs Géza és Beke Mihály András tartották. Killék felolvasása mutatta, hogy ez a fajta vulgár poétika feltörőben van. /(bb): Mit nekem, te Kárpátoknak? (erdélyiség ma). Véget ért az idei zetelaki írótábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 25./ Fried István összefoglalóját úgy összegezte, hogy a mai erdélyi írónemzedéknek végre nincs kisebbségérzése és kisebbségtudata, és képes öniróniával szemlélni önmagát is, ami a korábbi nemzedékekre nem volt jellemző. Láng Gusztáv kifejtette, hogy az összmagyar irodalomban az erdélyi irodalom magyarországi recepciója kismértékű. Egyed Emese Erdélyi zordon címmel, arról értekezve, hogy miért oly komor, bús, tragikus hangvételű az erdélyi irodalom. Balázs Imre József az erdélyiség hasznáról és káráról beszélt, megállapítva, hogy többször káros, "megbélyegző", mint ahányszor hasznos. Balázs Imre szerint ezt a helyzetet csakis úgy lehetne megszűntetni, ha stratégiát dolgoznának ki az egységes magyar irodalom megteremtésére. A romániai magyar irodalom történetén dolgozik, hogy felépüljön egy rendszer, ami Magyarországon is kanonizálható lenne. Jelenleg a magyarországi irodalomtörténet torz, elnagyolt képet fest az erdélyi irodalomról. Először fel kell mutatni az egységgé összeálló értékeket, azután lehet megkeresni, miként épülhetnek be az egységes magyar irodalomba. Fekete Vince beszámolt az idén tizedik évét ünneplő Serény Múmiáról, a Helikon című irodalmi lap mellékletéről, melynek a kezdetektől ő a koordinálója. A Serény Múmia hozzájárult a fiatal írónemzedékek (pl. transzközép-társaság) elfogadtatásához. Aug. 23-án tartották az EMIL közgyűlését. Fodor Sándor elnök megnyitotta a gyűlést, Sántha Attila ügyvezető beszámolt a liga eddigi tevékenységéről. Sikerült nagyon sok író-olvasó találkozót szervezni, melyek során olyan kisebb, eldugottabb településekre is eljutottak, ahová magyar író hosszú évek óta nem tette be a lábát. Jelenleg 108 tagja van a ligának, zömük természetesen erdélyi, de vannak felvidéki, magyarországi, ausztriai, svédországi, kanadai tagok is. Sikerült jelentős pénzjutalmakkal járó díjakat átadni: a tavalyi EMIL-díjazottaknak összesen 4600 eurót osztottak ki. Szóba kerültek a könyvterjesztési problémák. Ferenczes István vázolta: elkészült egy irodalmi könyvesház létrehozásának terve, melyben minden erdélyi kiadó könyve megvásárolható lenne, s amely lerakatként is működne. Szóba kerültek még a szerzői jogdíjak, a felvidéki, délvidéki írókkal való kapcsolattartás nehézségei is. /Zsidó Ferenc: Erdélyi írók seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
2003. szeptember 16.
Szept. 15-én sajtóértekezletet tartott Beke Mihály András, Magyarország bukaresti Kulturális Központjának új igazgatója. Mint mondotta, köszönet illeti elődjét, Hergyán Tibort, aki jól működő kulturális intézetet hagyott hátra. Terveiről beszélve az új igazgató leszögezte: a következő időszakban az öröklött programok és a már előkészített rendezvények lebonyolítása közben próbál hangsúlybeli és árnyalati változtatásokat bevezetni, saját elképzeléseinek pedig majd a szezon második felétől kezdődően fog érvényt szerezni. Az őszi időszak első nagy horderejű rendezvénye a Magyar Filmnapok, amelynek keretében szept. 22 és 26 között öt jelentős kortárs filmet mutatnak be. /(Zsehránszky István): Sajtóértekezletet tartott a Magyar Kulturális Központ új igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
2003. október 3.
Beke Mihály András, a bukaresti Kulturális Központ új igazgatója, a vele készült beszélgetésben elmondta: Marosvásárhely vagy Csíkszereda a romániai magyar művelődési élet pezsgésének központjai, megvannak a maguk közvetlen kapcsolatai a magyarországi szellemi élettel, ám sok olyan kisebb erdélyi település van, ahol bizonyára jól jön némi szellemi segítség. Tervezi a nagy nemzetközi sikernek örvendő Bánk bán operafilm bemutatását több helyszínen. A napi politikától viszont távol tartjuk magukat. Beke Mihály András a magyar televízió drámai és irodalmi műsorainak főszerkesztője volt, tehát van egyféle kulturális hátterem. Beke Mihály András Beke Györgynek, az egész magyar nyelvterületen évtizedek óta közismert és népszerű írónak a fia. Vállalja apja szellemi örökségét. Beke Mihály András itt nőtt fel, Bukarestben, éppen ebben az utcában, ahol a Kulturális Központ épülete van. /Kozma Mária: Hangsúlyosabban jelen lenni a romániai magyar kulturális életben. Beszélgetés Beke Mihály Andrással, a Magyar Köztársaság bukaresti Kulturális Központjának igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./
2003. október 23.
Markó Béla szövetségi elnök és Márton Árpád képviselő okt. 21-én Bukarestben fogadta a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) Schneider Márta helyettes államtitkár asszony által vezetett küldöttségét. A megbeszélésen szó esett a Beke Mihály András vezette bukaresti Magyar Kulturális Központ szerepéről, az erdélyi magyar kulturális élet helyzetéről, a tömb- és szórványközösségek sajátos művelődési igényeiről, a romániai magyar könyv- és lapkiadás kérdéséről, valamint azok terjesztésének nehézségeiről, illetve a magyarországi támogatások szükségességéről. /A tömb- és szórványközösségek sajátos művelődési igényeiről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2003. november 6.
Tízéves a Reménység Szigete - az Erdélyi Gyülekezet története címmel nov. 8-án kiállítás nyílik Zilahon, a Kalvineumban. Levetítik Beke Mihály András és Farkas György A reménység szigete című filmjét, és kötetlen beszélgetésre is sor kerül a film kapcsán. Ezt követően Németh Zsolt, az Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tart előadást. Nov. 8-én Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze tart istentiszteletet a belvárosi református templomban. A kiállítás egyik fele krónika a legfontosabb eseményekről, a 80-as évek végi menekülteket segítő missziótól és a gyülekezetalapító Németh Géza életútjától kezdve 2002-ig. A kiállítás másik fele bemutatja a gyülekezet szolgálatát: a hitéletet, a Magyarországon élő erdélyiek húsvét utáni második vasárnapokon tartott nagy találkozóját, a november 1-jei Erdélyi Halottak Napját, az erdélyi menekültek által alapított Budapest melletti falu, Dányszentkirály lelkigondozását, az ottani templomépítést; az egész Kárpát-medencét behálózó, határon átnyúló és ökumenikus kapcsolatokat, a Reménység Szigetén a karitatív munkát, különösen a betegszállást, a tanfolyamokat, konferenciákat, nyári táborozásokat. A tervek szerint a kiállítás havonta más-más erdélyi városba "vándorolna". /Tízéves a Reménység Szigete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2003. november 10.
Az Erdélyi Gyülekezetnek az lenne a legfontosabb célkitűzése, hogy megszűnjön, ne legyen többé szükség rá, tagjai pedig visszatérjenek szülőföldjükre, jelentette ki Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora a Zilahon tartott bemutatkozón. A gyülekezethez tartozó otthon, a Reménység Szigete fennállásának tizedik évfordulója alkalmából megtartott filmvetítésen és kiállításon Németh Zsolt, a gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke is részt vett. A zilahi Kalvineumban Fekete Károly alpolgármester ismertette a budapesti Erdélyi Gyülekezet munkáját és bemutatta a vendégeket: Zalatnay István lelkipásztort, Lovas Józsefné főgondnokot, Németh Zsolt tiszteletbeli főgondnokot, valamint Veress Lajos ügyvédet, az Új Kézfogás Alapítvány jogi tanácsadóját. Ezután levetítették Beke Mihály András és Farkas György A reménység szigete című filmjét, amely az Erdélyi Gyülekezet munkáját mutatja be. Az Erdélyi Gyülekezetet Németh Géza református lelkipásztor alapította, aki, miután az 1956-os forradalomban való részvétele miatt letartóztatták, majd 1971-ben elbocsátották a hivatalos egyházi életből, összegyűjtötte a kivándorolt erdélyieket, és gyülekezetet alapított számukra. 1995-ben bekövetkezett halála után fia, Németh Zsolt vette át a gyülekezet gondozását. Az Erdélyi Gyülekezet 1992-ben hozta létre a Reménység Szigete nevet viselő karitatív és kulturális központot, amely az évek során 276, erdélyi településről érkezett, magyarországi kezelésen részt vevő betegnek nyújtott otthont. A gyülekezet 1995-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részévé vált, azóta ennek keretében fejti ki tevékenységét. Célja, hogy elérje a Budapesten tartózkodó, Erdélyből és más határon túli régióból kitelepedett embereket, és lelki vigaszt nyújtson számukra. Zalatnay István lelkipásztor elmondta: a bemutatkozóra hat erdélyi városban kerül sor: ismertetik a gyülekezet munkáját, és kérik az egybegyűlteket, tudassák velük, ha vannak Magyarországon tartózkodó rokonaik. Németh Zsolt így nyilatkozott: "Az Erdélyi Gyülekezet az, amelyben én felnőttem, hiszen hétéves voltam, amikor édesapám létrehozta a házi gyülekezetet, és azóta vagyok a tagja, bár önálló egyházként csak 1990-ben jegyezték be hivatalosan. Ennek a gyülekezetnek a magja gyermekkoromtól végigkísért, azt jelenti nekem, amit egy hívő keresztény embernek, aki a vallásban nevelkedett föl, a templom jelentett". /Pap Melinda: Menedékhely kivándorolt erdélyiek számára. Zilahon mutatkozott be a hét végén a budapesti Erdélyi Gyülekezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2004. január 6.
Beke Mihályt szeptemberben nevezték ki Magyarország Bukaresti Kulturális Központjának igazgatói tisztségébe. A villa magyar szigetet képez a román tengerben. Beke Mihály itt született, ebben az utcában nőtt fel. Apja, Beke György szerkesztő, íróemberként került ide. A központnak van rendszeresen ide látogató közönsége, amelyet jobbára lelkészek, egyetemi tanárok és hallgatók, újságírók képeznek. A bukaresti Petőfi Ház egy részében jelenleg homoszexuális bár működik, ami alaposan visszaveti a kulturális élet iránti érdeklődést. Remélhető, hogy a bérleti szerződés lejárta után az ingatlant újra átveheti a tulajdonos, a bukaresti magyarság. Beke Mihály elmondta, hogy két hónappal ezelőtt megszervezték az európai nyelvek napját, s akkor a magyar nyelvkurzusok iránt is volt az érdeklődés a románok részéről. Koncerteket, képzőművészeti kiállításokat szerveznek, nagy sikerrel. /Balta János: Magyar sziget román tengerben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./
2004. január 24.
Január 22-én Bukarestben, a Magyar Kulturális Központban ünnepelték a Magyar Kultúra Napját. Az ünnepséget Beke Mihály, a központ igazgatója nyitotta meg. Az ismert színészházaspár, Anca Pandrea és Iurie Darie adott elő magyar költők műveiből. Ezt követte a kolozsvári fotóművész, Csomafáy Ferenc kiállítása. Beszédében Csomafáy Ferenc elmondta, hogy több évtizede gyűjti a magyar kultúra kiemelkedő személyiségeinek képeit. A kiállításon olyan személyiségek képei tekinthetők meg, mint Bajor Andor, Kós Károly, Szász János, Csiha Kálmán, Márton Áron, Palocsay Zsigmond, Kányádi Sándor. /(Gáspár Hajnal): Szeletek a magyar kultúrából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2004. február 26.
A bukaresti tárlat után Marosvásárhelyen, a Bernády Házban láthatók a Kossuth- és Munkácsy- díjas Kő Pál szobrászművész kis méretű szobrai, rajzai, plakettjei, érmei. A millennium évében Budapesten, a Gellért-hegyen felavatták Kő Pál négy méteres Szent Istvánt ábrázoló lovas szobrát. A marosvásárhelyi kiállítást a bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezte, melynek vezetője és munkatársa, Beke Mihály András és Vári Attila is jelen volt a megnyitón. Sütő András egy korábban hozzá írt levelével köszöntötte a művészt. /Máthé Éva: Kő Pál Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2004. október 23.
Okt. 21-én a bukaresti Magyar Kulturális Intézet és a kolozsvári magyar főkonzulátus szervezésében került sor az 1956-os forradalom megünneplésére a Kolozsvári Magyar Operában. Az előadás előtt Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója köszönetét fejezte ki mindazoknak – köztük Kondor Katalinnak, a Magyar Rádió Rt. elnökének – akik lehetővé tették, hogy ezzel a hangversennyel adózzanak az 1956-os forradalom emlékének. A Himnusz eléneklése után Salat Lehel színművész elszavalta Márai Sándor: Mennyből az angyal című versét. Verdi Requiemjét a Magyar Rádió énekkara és a Kolozsvári Magyar Opera zenekara adta elő. /Hintós Diana: Méltóságteljes emlékezés az 1956-os magyarországi forradalomra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2004. november 10.
Nov. 9-én Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen felavatták Magyarország bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézményét. A Kovászna Megyei Könyvtár épületében berendezett iroda egyfajta szellemi „alapkőletételén” Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Vas Lajos, a magyar szaktárca politikai államtitkára elmondta: jelenleg a kultúra felértékelődésének vagyunk tanúi. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte: a magyar és a román kormány közös erőfeszítéseit jelzi mind a kilyéni unitárius műemlék-templom restaurálásának befejezése, mind a bukaresti magyar kulturális képviselet fiókjának megnyitása. Markó hozzátette: a kivándorlás aggasztó jelenségét nem lehet olyanszerű korlátozó intézkedésekkel orvosolni, mint a magyarországi kormányzó pártok legutóbbi döntése, melynek révén arra ösztönzik az anyaországiakat, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is. A bukaresti Kulturális Központ igazgatója, Beke Mihály András elmondta: a fiókintézmény feladata a magyar-magyar szellemi kapcsolatok gazdagítása olyan vidékeken, amelyek kulturálisan nem önellátók (szemben például Kolozsvárral és Marosvásárhellyel). /(Szonda Szabolcs): A magyar-magyar kulturális kapcsolaterősítés jegyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2004. december 8.
A román–magyar kulturális kapcsolatok ápolásának terén végzett tevékenységének elismeréseként Kulturális Érdemérem Nagytiszti Fokozata kitüntetést adományozott dec. 6-án Beke Mihály Andrásnak, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet (MKI) igazgatójának Ion Iliescu elnök. /Román kulturális érdemérmet kapott Beke Mihály András. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2005. április 7.
Április 6-án versenyfilmek vetítésével kezdődött meg a második román–magyar dokumentumfilm-fesztivál Sepsiszentgyörgyön. A Film.dok keretében mintegy félszáz alkotást bírál el a zsűri, a rendezvény alkalmával pedig kiállításokat, vitafórumokat is szerveznek. A zsűrit Gulyás Gyula filmrendező vezeti, Beke Mihály András, a rendezvényt szervező bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója kiemelte: bátorította a tavalyi szentgyörgyi lelkesedés. A napokban lesz még kerekasztal-megbeszélés a Kárpát-medencei televíziózás kérdéseiről. /(Mózes): Valóságfeltáró képkockák (Dokumentum-filmfesztivál Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./
